Hogy működik a kockázat felmérés?

Akárcsak a fenyegetettségi modellek, a kockázat felmérés is lehet nagyon széleskörű, mind felfogásában, mind alkalmazásában. Magas szinten a kockázat felmérés során megállapításra kerül az elfogadható kockázati szint, valamint felmérésre a jelenlegi kockázati szint. Ha ezek a felmérések megtörténtek, akkor azon tevékenységek meghatározása következik, ami a két elvárás közti eltéréseket egy szintre hozza. A kockázat felmérés a kockázatokat két dimenzió szerint kategórizálja:

• adott esemény előfordulási lehetősége/valószínűsége,
• a várt események hatásai.

Sok tekintetben a kockázat felmérés és a fenyegetettségi modellezés hasonló műfaj, mindkettő célja, hogy meghatározza azokat a teendőket amik a kockázatokat elfogadható szintre hozzák. Gyakran emiatt össze is keverik a két folyamatot, mivel mindkettő hasonló célokat követ. A fő különbség hogy, melyik felmérés hol kezdődik és melyik mire összpontosít. A fenyegetési modellek a támadási forgatókönyvekre összpontosítanak, majd a sérülékenységekre, kontrollokra és a lehetséges hatásokra. A kockázat felmérés az adatvagyon/eszköz oldaláról indulnak, felmérik az értékét és felméri a lehetséges veszélyforrásokat, az elvesztéséből fakadó hatásokat.